Az iszalag virágzata és pollináció｜közönséges fajok, Smirna fajok és Caprifig különbségei

A fügét néha "nem virágzó gyümölcsnek" nevezik, de ez nem egészen pontos. Valójában az étkezésre fogyasztott gyümölcsrész maga egy virággyüjtemény, és számtalan apró virág nyílik az belsejében, amely kívülről nem látható. Ez a cikk a fügére jellemző virágzási mechanizmust és a fajták szerint eltérő pollináció típusait (normál fajta, Smirna-fajta, kaprifikvájni, San Pedro-fajta) magyarázza el világosan.

A virágtok belsejében virágzó virágok

A füge termésének látható része botanikailag "virágbibéről" (receptaculum) beszélünk, amely a virágtengelynek egy zsákszerűen felduzzadt szerve. Ennek belső falán több száztól több ezerig terjedő számú hermafrodita és női virág helyezkedik el. Az ágyon lévő apró nyílás (szem) az egyetlen kapcsolat a külvilág felé, és a beporzást közvetítő rovarok ezen a nyílást keresztezve jutnak be és ki. Az a szerkezet, amely a virágokat a zsák belsejében védi, azok között tartva, az egyik oka annak, hogy a füge az egyik legősibb termesztett gyümölcsfaként maradt fenn világszerte.

Az opolyvázás szerepét betöltő fügefürkészek

A vadfajhoz közeli ficuszvariánsok közül sok a körülbelül 2-3 mm hosszú ábrafügge-poloska által polinálódik. A nőstény poloskák a virágzacskó szemöltésén keresztül hatol be és petéz, közben a testükre tapadó virágporral a hermafrodita virágoknak dörzsölnek. A poloska és a ábrafüge kölcsönös függőségi viszonyban, szimbiotikus kapcsolatban áll; egyikük hiánya nélkül sem képes fajként fennmaradni. Azonban ez a szimbiotikus kapcsolat és a tényleges polinálódás csak meghatározott éghajlat és fajtakombináció mellett alakul ki.

Pollináció típusa a fajtától függően

Az füge virágképzésének módja és a beporzás szükségessége alapján négy nagy típusra osztható.

• Közönséges fajta (Common type): Csak nővirágokat visel, és a termés partenokarp módon, pollináció nélkül is fejlődik. A 桝井ドーフィン és más, Japánban forgalomban lévő háztartási fügefajták többsége tartozik ebbe a kategóriába.
• Smyrna típus: csak nőivirágokat fejleszt, azonban nem képes partenokarpikus termésképzésre, és a gyümölcs fejlődéséhez szükséges a fügedarázs által végzett beporzás. A száraz füge prémium fajtái közül a Calimyrna a legismertebb képviselője.
• カプリフィグ(Caprifig): そのままでは食用にならない野生タイプで、雄花と虫えい花をつけてイチジクコバチを育てる役割を担う。Kara IlekやRoeding No. 3は、スミルナ種を受粉させるための花粉源として栽培される。
• San Pedro típus: Évente kétszer terem, nyári termés partenokarp (szaporodás nélkül fejlődik), őszi termés azonban pollináció szükséges.

Miért nem kell aggódni a beporzásról háztartási termesztésben

Mivel a fügedarázs nem honosodott meg Japán klímájában, az országban forgalomban lévő fajták szinte mind partenokarp, vagyis önmegtermékenyítő közönséges típusok. Ez azt jelenti, hogy még egyetlen növényt ápolva is termésre fordul, és nem szükséges pollinator fajta. A fajtaválasztásnál az önmegtermékenyítés helyett inkább a hidegállóságra, a betakarítás időpontjára és az ízlésre kell figyelni. A könnyen termeszthető fajták kiválasztásáról részletesen a fajtakatológusban olvasható, amely segítségül szolgálhat a következő növény kiválasztásakor.

Összefoglalás

A füge virágai a termésben rejtőznek, amely egyedi biológiai sajátosság, és a fajta szerint teljesen eltérő a beporzás szükségessége. Japán háztartási termesztésben az önmagától termő közönséges fajták dominálnak, ezért a beporzással kapcsolatos aggodalom szinte felesleges. Ha kétségek merülnek fel a fán termő gyümölcsök mennyiségét illetően, érdemes fotóval ellátott hozzászólást közzétenni a fórumon, és tanácsot kérni.